Egy időben nagy divat volt flashmobot rendezni. Tudod, amikor egyszer csak egy ember az utcán vagy bevásárlóközpontban a tömegben elkezd énekelni, vagy táncolni vagy hangszeren játszani.
Aztán csatlakozik hozzá még egy. Majd még egy. Addig, amíg már egy egész tömeg áll ott, együtt, egy ritmusban.
Mindig szerettem ezeket, mert meglepő volt, senki nem számított rá és csodálatos művészi előadásokat láthattunk.
És egyszer csak ott történt valami különleges.
Az egyénekből megszületett valami új.
Ezekről mindig az jut eszembe, hogy mindenki különleges. Az ember, aki utazik melletted a metrón, a pincérnő, aki a kávédat hozza, a hentesed, fodrászod stb. mindenki egyedi, mindenkiben van valami, ami, ha felszínesen nézed nem érzékelhető.
Mindannyian hordozunk valamit, ami első pillantásra nem látható.
De hogyan lehet ezt észrevenni?
Ez már rajtad múlik.
Szépség befogadása
Először is önmagadba kell nézni mélyen. Észrevenni magadban az egyediséget, a különlegességet. Aki a felszín alatt ott van a csendben.
Másodszor nyitottnak lenni a szépre, jóra. Lehet, hogy ez most nagyon giccsesen hangzik, de gondolkodj el.. Mikor gyönyörködtél a hajnali ködben? Ahogy a fény sejtelmesen, misztikusan átszűrődik a ködfátyolon. Vagy ahogy a szarka ringatódzik a szél fújta kopasz faágon, ebben a téli szürkeségben. Olyan, mint egy Hitchock film eleje.
De ezt a fajta szépséget csak akkor látod meg, ha benned is csend van.
Harmadszorra: ha már észrevetted a szépséget magad körül, be kell fogadnod. Átélni, megélni, érezni kell önmagadban, tehát magadévá tenni, eggyé válni vele, mintha a részei lennétek egymásnak.
Ekkor észre fogod venni a körülötted lüktető világban, az emberekben, állatokban, növényekben rejlő különlegességet, egyediséget.
Amikor ez megtörténik, valami finoman átrendeződik benned.
És ekkor megszületik a hála. Érezd minden porcikádban, engedd, hogy átjárja az egész tested.
Mi a valódi Boldogság?
Amint ez megtörténik, el fog önteni a boldogság érzése. De ez nem az az öröm lesz, amit akkor érzel amikor a csapatod nyer, vagy kitűnő tanuló lett a gyereked, vagy vásároltál egy csinos ruhát magadnak, amiben szuperül nézel ki. Ezek egyike sem a boldogság, ez az az öröm, amit akkor érzel, amikor egy vágyad vagy elvárásod kielégül.
Az a boldogság, amit a szépség befogadásakor élsz meg, amikor azt érzed, hogy minden a helyén van, érzed a világ lüktetését és békében vagy vele és önmagaddal.
Ez az, amit sokan nehezen értenek:
Ez az érzés akkor is ott lehet benned, amikor éppen nehézségeken mész keresztül. Lehetsz szomorú, lehetsz dühös, lehetsz bizonytalan.
És közben mégis érezheted ezt a csendes stabilitást.
Tudatos Jelenlét megélése
Számomra ez az önazonosság. Amikor nem menekülök az érzéseim elől valamilyen tevékenységbe, hogy ne érezzem azt, hanem megélem. Nem hibáztatok és nem agyalok vég nélkül.
Jelen vagyok.
Talán ezért szeretem a flashmobokat is. Mert emlékeztetnek arra, hogy amikor az emberek jelen vannak, amikor kapcsolódnak, akkor valami több születik-a szeretet ott van a jelenben.
Abban, ahogyan nézel.
Abban, ahogyan befogadsz.
Abban, ahogyan jelen vagy – önmagaddal és a világgal.
Valentin napra
Ma, Valentin-napon, ezt az érzést szeretném átadni neked egy flashmob videóval is.
A jelenlétről.
A kapcsolódásról.
A szeretetről – úgy, ahogy én megélem.
Ha egyszer szeretnéd megtapasztalni, milyen az,
amikor nem csak olvasol erről,
hanem valóban átéled –
akkor szívesen elkísérlek benne.
Legutóbbi hozzászólások